Álmok ideje

Csend van.
Nyugalom.
Most jó ez.
Töltekezem.
Gondolkozom.
Olvasok.
Főként könyveket.
Én itt leragadtam.
A könyv- fogható, lapozható. Hallom a papír suhogását.
Bevihetem a fürdőkádba.
Szóval sok előnye van.

Azért néha az interneten is böngészek, mint most is.
Olykor elolvasok egy-két blogot.
Rátaláltam egyre, ez az egyik kedvencem.
Indiáról szól. Csodálatos.
Igazából nem is Indiáról szól, de India is benne van.
Szépek a képek. Tele színekkel.
Szeretem.
Nemrég voltam egy kiállításon, ott tanultam egy "új" szót. Nagyon megtetszett.
Fényírók.
Szép szó.
A blogot nézve most eszembe jutott.
Mindig várom az újabb bejegyzéseket.
Van egy kép, az a kedvencem. Égő, sejtelmes, izgalmas.
Narancsvörös. A kedvenc színem. Én sokszor színekben gondolkodom.
Számomra India narancsvörös. Pont, mint a képen.
Ha lefekvés előtt megnézem, olykor erről álmodom.

Egyszer talán nem csak álom lesz...

"e világon minden káprázat, de azért mégis: némely káprázat tovább tart, mint a többi, egyéb különbség nincs is köztük...Mi lehet nagyobb káprázat az álomnál, mégis ki tudná megállapítani róla, hogy csak képzelemszülte kép, míg véget nem ér és szét nem foszlik."