Ma reggel megint gyűlöltelek, amiért megtetted.
Megelőztél. Pontosabban én tekintettel voltam rátok.
Nekem kellett volna elmennem és talán akkor
ugyanazt éreznéd, amit most én. Muszáj végigcsinálni, nem lehet kiszállni.
Áthárítottad a felelősséget, és most gondoskodhatok róluk én.
Már nincs lehetőségem feladni.
Élnem kell és helytállnom.
Helyetted is.

Vége

Már megint nekem kell erősnek lenni.

Kérlek ne jelenj meg az álmaimban,
vagy akkor legyél jelen az életemben!

"otthonom kőpokol"

Engedj el!
Ki akarok jönni!

Most vagy soha

Most eladom a lelkem az Ördögnek.

Ma beszélgetés közben kimondtam. Rájöttem, és kimondtam.
Megöregedett a lelkem. Nem a testem, nem az agyam.
A lelkem. S ez ellen nincs mit tenni.

Vagy talán mégsem...

Köszönöm.

Félek...

   hogy
   nem
   lesz
   holnap...

"Ha egy ember álmodik, az csak egy álom, de ha több ember álmodik egyszerre, az a valóság  kezdete"

Un viatge

Örvény, mélység, tériszony, zuhanórepülés.
Álom, álom, álom...
Már 10 napja tart, és még mindig leszarom az egész világot.
Ennyi is elég?!







Igazad volt.
Reggel egy cortado péksüteménnyel.
Utána séta, élvezet, elvegyülés.
Művészetek. Legyen Gaudi. Mindig is a kedvencem volt.
A Sagrada sokat változott, mióta láttam. Előnyére. Gaudi büszke lenne.
 Casa Batlo, Casa Milla.
Egy kis paella sangriával. Utána cortado.
Séta, uzsonnára eper.
És az esték.
Tapas: serrano, garnela, calamari, és egy kis magyaros-spanyolos jófajta pacal, vörösbor, panoráma.
És a kanapét se feledjük...

Na jól van. Ha nem Olaszország, Katalónia is megteszi.
Bár spanyolul jobban értenék az olasz miatt, majd megy a katalán is.
Mediterráneum:
kávé
bor
tenger gyümölcsei
sonkák
napsütés
az élet élvezete
művészetek...
Az élet maga.
Köszönöm

Csillagbölcsi

Kerestem mindent nézem a semmit
Találtam mindent látom a semmit
Eldobtam mindent érzem a semmit
Beláttam mindent őrzöm a semmi

"Igen, a magam részéről azt hiszem, hogy amiért bennünket nem szeretnek eléggé, vagy talán: az a hitünk, hogy bennünket nem szeretnek eléggé, sok egyébként megmagyarázhatatlan tettünket érthetővé teszi."

Ma elégtételt kaptam. 

Sírtál.

Kimondtad. 

Bocsánatot kértél.

És bár majd megszakadt a szívem, tartottam magam az elhatározásomhoz.

Kimért voltam. Szűkszavú és higgadt.

És végre volt lehetőségem azt mondani:

Nem tudok megbocsátani.

Ezzel vége.

Végleg megöltem a barátságot, ami talán sohasem létezett.

És én is belehaltam.

Remélem egy kicsit te is.

Bevégeztetett.

Vagy talán mégse...?