2015. április 24., péntek

Lilák és sárgák








"Nem mindig tudjuk megmondani, mi tart bennünket bezárva, bebörtönözve, szinte eltemetve, de mégis érez az ember bizonyos határokat, bizonyos kapukat. Bizonyos falakat. Mindez képzelet lenne, fantázia? Nem hiszem. Aztán felmerül az emberben a kérdés: Istenem! Sokáig tart ez még, mindig, mindörökkön örökké? Tudod, mi szabadít meg a fogságból? A mélységes, komoly szeretet. Ha vannak barátok, testvérek, szeretők, ez nyitja meg természetfeletti hatalommal, mágikus erővel a börtönt." V.G.

2015. április 22., szerda

No comment




                  



"Csak később jött rá, de pontosan ezekben a pillanatokban szűnt meg komolyan kívánni a halált. Rámeredt az egész alakos tükörben látszó mezítelen testére, és felismerte, hogy az ott megjelenő önmaga nem azonos önmagával. Aznap éjjel álmában megtapasztalta a féltékenység érzését ( avagy azt, amit akként azonosított). És mire megvirradt, már maga mögött tudta az öt hónapon át tartó sötétséget, melyben farkasszemet nézett a halál ürességével."