Münöcske

Éjfél elmúlt.
Megérkeztünk végre.
Unicum, sör, nekem pezsgő.
Ez jó. Szeretem.

Ez jó volt

ház

kulcs                                         

órák

konyak

Dánia

mák

tequila

Ladakh                                 

Stok Kangri 
Activity                 

waze                                

cipők

Salgado

Városligeti fasor

perec

Szamos marcipán

kávé

My fair lady

Tompos

Alföldi

OMW

Prosecco

ház

Rozi

maccheroni

Mosoly

csoki

pezsgő

bicikli

Három EMBER

 

Ma ez egy ilyen este.

Már végképp nem tudom, lakást adok el épp...

   vagy flörtölök?

Álmaimban...

Álmomban a jövőben voltam, egy virtualis? valóságban. Különböző szinteken közlekedtem, néha félelmetes távolságokba zuhantam.
Majd találkoztunk. Egy darabig együtt bolyongtunk, majd egy helyen kiszálltunk. Találtunk egy eldugott zugot, ahol nyugalmunk volt.
Te elkezdted fésülni a hajamat. Fésülted, fésülted, fésülted....
Még néhány óra múlva is a hajamat fésülted és olyan nyugalom szállt meg, melyet még soha életemben nem éreztem. Ez a BOLDOGSÁG.

R.T.

 "Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be - nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz. Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs. Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló. Mintha földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet. Ebben az időszakban minden, amit átélünk - jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is -, megváltoztatja tudatunkat. Lemondunk arról, hogy az ábrándozás elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet, ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik. Nem vonz bennünket egy ismeretlen, szerelmes asszony csábító tekintete, és többre értékeljük a régi vonzalmakat. Az ifjúság frissessége akkor már elhalványodik, és az ember nem öregedő lelke a hosszú közös élet után mind világosabban ül ki az arc, a szem kifejezésében. A hang, a mosoly, a tekintet - minden összhangba kerül az ember belső világával. Nem reménykedünk többé az elérhetetlenben, nem kesergünk többé a hűtlen szerető miatt, és megbocsátunk azoknak, akik megcsalnak bennünket. S akkor odaadjuk a szívünket annak, aki mellettünk állt, aki megszeretett bennünket, aki hűséges maradt hozzánk az élet minden vihara és minden keserű elválása után. S érezzük az elégedettséget és nyugalmat a kipróbált, hű barátok kedves körében. Keserű azok sorsa, akik az élet lágy alkonyán új vonzalmakat, új sikereket vonszolnak hasztalanul, akikre nem vár a meghitt otthon, amelyben megpihenhetnek, s akiket nem üdvözöl a lámpa meleg fénye, ha este hazatérnek."

Köszönöm a vallomásod!
Engem lehet gyűlölni, de elfelejteni soha!