Kis májusi hétköznap

Ma minden jó volt.
Hajnalban keltem. Utálom. De még ez is jó volt, mert bár szerdán 9-1/2 10-ig szoktam aludni, ma addigra végeztem a munkámmal. Hazamentem, még 1-2 telefon, de 11 előtt már ott voltam a fürdőben.
Napfény, könyv, zene. 5 órán át.
Nyár volt, nyaralás. Ha becsuktam a szemem, mintha a tengerparton lennék.
Nyitott szemmel pedig néztem a felhőket. Az óratorony mellett ahogy tovaszálltak, beleszédültem. Kék ég, néhány tovaszálló bárányfelhő és Quimby.
Már-már azt éreztem, az élet szép. A szövegek ellenére.
5 órás égés a napon, majd rohanás haza. Bőrápolás, majd " nehéz kötelesség".
Kedvenc boraim sora.
Jó borok, jó emberek. Ínyencségek.
Nagy beszélgetés.
Mi is a bajom tulajdonképpen?
Kár, hogy holnapra elmúlik.
( Igaz nem holnapra, mert most hosszú ideig minden a borról szól majd.
Meg a barátokról. Meg a borászokról. Meg a nagy beszélgetésekről. Meg a nagy találkozásokról.)
Köszönöm, hogy vagytok!

"Csak a színe legyen vörös"

tél
szél
fél
vél
kép
szép
lép
tép
tér
ér
vér
mér
méz
kéz
kés
vés
ék
lék
fék
kék
kész
vész
rész
mész
tét
lét
vét
szét
vég
rég
még
elég

Per salvarmi

"... per salvarmi sono sceso dalla mia vita.Gradino dopo gradino. E ogni gradino era un desiderio. Per ogni passo, un desiderio a cui dicevo addio... I desideri stavano strappandomi l'anima. Potevo viverli, ma non ci sono riuscito.
Allora li ho INCANTATI.
E a uno a uno li ho lasciati dietro di me. Geometria... E' un lavoro di cesello. Ho disarmato l'infelicità. Ho sfilato via la mia vita dai miei desideri. Se tu potessi risalire il mio cammino, li troveresti uno dopo l'altro, incantati, immobili, fermati lì per sempre a segnare la rotta di questo viaggio strano che a nessuno ho raccontato se non a te..."

GOBINDÉ,
MUKANDÉ,
UDÁRÉ,
APÁRÉ,
HARIANG,
KARIANG,
NIRNÁMÉ,
AKÁMÉ

Mai nap tanulsága

Először is:
Ha azt hiszitek, élvezem amit csinálok, hát nem így van.
Nem az életem értelme.
(Bár semmi értelme nincs az életemnek.)
Ha azt gondoljátok, hogy akkor nagyon jó színház.
Köszönöm, így van.
Elhittétek, hogy engem érdekel, pedig már nem így van. Semmi nem érdekel.
Talán csak a látszat?

Másodszor:
Akit nem lehet szeretni, azt nem lehet szeretni.
Még akkor sem, ha így gondoljátok.
Mert van, akit jobban ismerünk mindenkinél, és nem lehet szeretni.
Én már csak tudom.

Elfogytak a szavak
Elfogytak a kérdések
Már nincsenek válaszok
Elszürkült minden
Kiüresedett

csak a kényszer maradt, minden tartalom nélkül

Hívjuk Marinak...