Ma minden jó volt.
Hajnalban keltem. Utálom. De még ez is jó volt, mert bár szerdán 9-1/2 10-ig szoktam aludni, ma addigra végeztem a munkámmal. Hazamentem, még 1-2 telefon, de 11 előtt már ott voltam a fürdőben.
Napfény, könyv, zene. 5 órán át.
Nyár volt, nyaralás. Ha becsuktam a szemem, mintha a tengerparton lennék.
Nyitott szemmel pedig néztem a felhőket. Az óratorony mellett ahogy tovaszálltak, beleszédültem. Kék ég, néhány tovaszálló bárányfelhő és Quimby.
Már-már azt éreztem, az élet szép. A szövegek ellenére.
5 órás égés a napon, majd rohanás haza. Bőrápolás, majd " nehéz kötelesség".
Kedvenc boraim sora.
Jó borok, jó emberek. Ínyencségek.
Nagy beszélgetés.
Mi is a bajom tulajdonképpen?
Kár, hogy holnapra elmúlik.
( Igaz nem holnapra, mert most hosszú ideig minden a borról szól majd.
Meg a barátokról. Meg a borászokról. Meg a nagy beszélgetésekről. Meg a nagy találkozásokról.)
Köszönöm, hogy vagytok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése