Szomorúságomban, hogy teljen az idő, elkezdtem főzőcskézni.
Addig sem gondolkozom ( különben leég az egész)
Gondoltam, eszek egy kis francia hagymalevest. Hátha felvidít. Hát jót bőgtem. Végre.
Elindultak a könnyek, melyek eddig bentrekedtek. Persze csak a hagymaleves miatt.
Jó volt kissé megtisztulni.
És a hagymaleves, na, az isteni lett.
